A konzorcium versenyjogi megítélése

A konzorcium versenyjogi megítélése

Tudta, hogy a közös ajánlattétel könnyen versenyjogi bírsághoz vezethet?

Dr. Zavodnyik József | 2016. 12. 22.

A Tiszta verseny blogunkban jelent meg dr. Zavodnyik József cikke a pályázatokon közösen induló vállalkozásokat fenyegető kockázatokról és ezek kivédéséről.

A tendereken rendszeresen résztvevő vállalkozások számára ismerős és gyakran alkalmazott megoldás a közös ajánlattétel, konzorciumok létrehozása annak érdekében, hogy képesek legyenek teljesíteni a kiírás feltételeit. Ugyanakkor azt már csak kevesen tudják, hogy ezek az együttműködések könnyen versenyjogi szabályokba ütközhetnek. Az előírások megsértése bírsághoz vezethet, és sajátos paradoxont teremtve akár a közbeszerzési eljárásokból való kizárás is következménye lehet.[1]

A versenyjogi értékelés szempontjából azonban közömbös, hogy a közbeszerzési törvény miként rendelkezik a lehetséges ajánlattevőkről, a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) nem a közbeszerzési szabályok, hanem a versenytörvény rendelkezései alapján minősíti a vállalkozások magatartását, egyes cselekményeit.[2] A versenyjog ugyanakkor természetesen nem tiltja, hogy a vállalkozások közösen vegyenek részt egy közbeszerzési eljárásban, hiszen az akár a gazdasági hatékonyságot elősegítő ésszerű vállalkozói magatartás is lehet. Ennek megfelelően a GVH azt sem vitatja, hogy ennek érdekében egymással együttműködjenek[3] – ez a magatartás azonban versenyjogilag tilalmazottá válik, ha a vállalkozások közötti megállapodás célja vagy hatása versenykorlátozó.[4]

A közös ajánlattevők közbeszerzési eljárásokban történő megjelenése számos olyan versenyjogi kérdést vet fel, amelyek (nem egy versenyfelügyeleti eljárásban történő) megválaszolása mindenképpen érdeke úgy a kiíróknak, mint az ajánlatot benyújtó vállalkozásoknak.

A teljes cikket a Tiszta verseny blogban olvashatja.

[1] A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.).62. §-a (1) bekezdésének n) pontja értelmében az eljárásban nem lehet ajánlattevő, részvételre jelentkező, alvállalkozó, és nem vehet részt alkalmasság igazolásában olyan gazdasági szereplő, aki a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Tpvt., versenytörvény). 11. §-a, vagy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 101. cikke szerinti – három évnél nem régebben meghozott – jogerős és végrehajtható versenyfelügyeleti határozatban vagy a versenyfelügyeleti határozat bírósági felülvizsgálata esetén a bíróság jogerős és végrehajtható határozatában megállapított és bírsággal sújtott jogszabálysértést követett el; vagy ha az ajánlattevő ilyen jogszabálysértését más versenyhatóság vagy bíróság – három évnél nem régebben – jogerősen megállapította és egyúttal bírságot szabott ki;

[2] Vö. pl. Fővárosi Ítélőtábla 2. Kf. 27. 408/2010/5. (Vj-81/2006.), Fővárosi Ítélőtábla 2.Kf.27.618/2008/20. (Vj-40/2005.).

[3] Vj-56/2004. 137. pont.

[4] Tilos a vállalkozások közötti megállapodás és összehangolt magatartás, valamint a vállalkozások egyesülési jog alapján létrejött szervezetének, köztestületének, egyesülésének és más hasonló szervezetének a döntése, amely a gazdasági verseny megakadályozását, korlátozását vagy torzítását célozza, vagy ilyen hatást fejthet, illetve fejt ki. Nem minősül ilyennek a megállapodás, ha egymástól nem független vállalkozások között jön létre. Tpvt. 11. § (1) bekezdés.

Kapcsolódó szakterületeink

Kapcsolódó szektorok